Workshop a jobb kommunikációért

Svéd és magyar kezdeményezésre, a GMF és az Európai Bizottság égisze alatt 2014. április hónap 07-08. napján, Brüsszelben gyűltek össze nyolc országból a radioaktív hulladék lerakókkal érintett települések polgármesterei és a téma szakemberei annak érdekében, hogy egymás gyakorlatából tanulva javítsák az állampolgárokkal folytatott párbeszédet.

A tanácskozáson Magyarországot – és az Izotóp Tájékoztató Társulást – Koblász Sándor és Dr. Sajó Gyula, Váchartyán és Váckisújfalu községek polgármesterei illetve Dohóczki Csaba, a GMF alelnöke képviselték.

 

 

A most életre hívott hálózat főbb célkitűzései között szerepel a

• tapasztalatcsere a politikusok és a köztisztviselők között,

• a polgárokkal való párbeszéd területén a legjobb megoldások egymás közötti megosztása,

• az önkormányzatok felkészítése arra, hogy javítani tudják otthon a kommunikációs folyamatokat

• az Európai Bizottság partnerévé és platformjává válás.

A résztvevők az első napon tájékoztatást kaptak a Bizottság illetékes tisztségviselőitől a Radioaktív hulladékokról szóló irányelvről és annak alkalmazása uniós tapasztalatairól, majd munkacsoportokban folytattak eszmecserét az irányelv otthoni végrehajtásáról illetve egyeztettek arról, milyen szempontok szerint alakítják ki az együttműködést az ENWD hálózatában. A második munkanapon a küldöttségek prezentációkban és előadásokban mutatták be, milyen körülmények között, milyen társadalmi-gazdasági környezetben létesült és működik a lerakó, illetve milyen struktúrában, milyen eszközökkel folytatnak párbeszédet állampolgáraikkal hazájukban. A bemutatókat követően élénk és alkotó párbeszéd alakult ki, melynek legfontosabb konklúziója azt volt, hogy csak az állampolgárok egyenrangú partnerként történő kezelése, az azonnali, teljeskörű és őszinte kommunikáció lehet hosszú távon eredményes. A valós helyzet, az esetleges problémák teljes vagy részleges elhallgatása, azok relativizálása melegágya a gyanakvásnak, a találgatásoknak.

A szeminárium következő fordulójának Németország ad otthont, idén októberben.

 GMF közgyűlés Hollandiában

A Nukleáris Létesítmények körül i Európai Önkormányzatok Csoportja (GMF) 2013. október hónap 2-4. napjai között a hollandiai Borssele városában tartotta éves közgyűlését.
A közgyűlésen tíz ország közel 50 küldöttje vett részt. Magyarországot a TEIT részéről Gáncs István polgármester úr, alelnök és Vargyas Mihály polgármester, a TETT oldaláról Darabos Józsefné polgármester asszony, elnök és a társulási tanács tagjai vettek részt a rendezvényen, míg az Izotóp Tájékoztató Társulást jómagam képviseltem.

 

 

Borssele mellett atomerőmű üzemel , valamint itt található Hollandia kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék tárolója (COVRA) is. A borsselei önkormányzat a kezdetektől tagja a GMF szervezetnek, így a közgyűlés jó alkalmat szolgáltatott arra is, hogy a résztvevők közvetlenül megismerhessék a tárolóhoz kapcsolódó holland gyakorlatot, a támogatási rendszertől a lakossági kapcsolattartás technikájáig.
A közgyűlésre delegáltak a tanácskozás első napján, 08:30-17:00 óráig megtárgyalták és elfogadták a GMF éves tevékenységéről valamint a szervezet pénzügyi helyzetéről szóló beszámolókat illetve a szervezet 2014. évi költségvetését és megadták a vezetői felmentvényeket. A küldöttek meghallgatták és jóváhagyták a 2014. évi pénzügyi tervről szóló beszámolót, valamint határoztak arról , hogy a elkövetkező két évben a GMF elnöksége változatlan személyi összetételben dolgozik tovább.

A közgyűlést követő szemináriumon Jaap Gelok úr, Borssele polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd ezt követően a holland nukleáris ipar helyzetét ismerhették meg a résztvevők. Az előadók között volt Hans Codee úr, a COVRA vezérigazgatója, Jan Van Capelle úr, a borssel-ei atomerőmű vezérigazgatója és Ginevra Delfinis asszony a holland Gazdasági Minisztérium képviseletében.
A délután folyamán a nukleáris baleset-elhárítás témájában tartottak előadást szakértők. A nap zárásaként a svéd, a belga és a magyar küldöttség mutatta be az atomenergia felhasználásához illetve a hulladék tárolásához kapcsolódó helyi sajátosságokat.
Ennek során az östhammari delegáltak egy új kezdeményezéssel fordultak a szervezet tagjaihoz. Már a közgyűlés szünetében, majd a nap végén személyes megbeszélést folytattam ebben az ügyben Margareta Widén Berggren asszonnyal, Östhammar polgármesterével és Stefan Edelsvärd úrral , aki az önkormányzat nemzetközi koordinátora. A kezdeményezést a magam részéről mindenképpen jónak és hiánypótlónak látom és ezért javasolom is a Társulásunk részvételét abban. Az egyedüli akadályként a szűkös anyagiakat jelöltem meg, tárgyaló partnereim azonban elmondták, hogy azon dolgoznak, hogy részben uniós, részben GMF forrásból fedezni tudják a kiadásokat.
Erről a kérdésről személyesen is tájékoztatni szeretném a Társulás vezetését.

 

 

A látogatás második napján a Holland Központi Radioaktív Tároló (CENTRALE ORGANISATIE VOOR RADIOACTIEF AFVA – COVRA) megtekintése szerepelt. A COVRA létrejöttét, szerkezeti, szervezeti felépítését,működését, elfogadottságát, stb. bemutató – filmvetítéssel egybekötött – előadást követően a delegáltak megtekintették a létesítményt, ahol szakemberek vezetésével kaptunk helyszíni tájékoztatást a működésről .
Dr. Sajó Gyula

Az önkormányzatok és a radioaktív hulladék elhelyezés aktuális helyzete címmel rendezett nemzetközi konferenciát a GMF szervezet Spanyolországban.

2013. február 25-27. között Córdoba megyében Hornachuelos városában szervezett konferenciát tagjai részére a Nukleáris Létesítmények melletti Európai Önkormányzatok Csoportja (GMF). A GMF szervezet megalakulása óta egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy tagjai a tagországok helyszínein közvetlenül ismerjék meg az önkormányzatok és a nukleáris létesítmények kapcsolatrendszerét. Az elgondolás helyességét a spanyol konferencia is igazolta. Tíz országból mintegy 130 fő vett részt a rendezvényen. A vendéglátó spanyol polgármesterek és önkormányzati képviselőkön kívül magyar, svéd, angol, francia, holland, szlovák, cseh, litván és szlovén vendégek voltak jelen a találkozón. Hazánkból a TEIT társulást Török Ferenc elnök és Gáncs István társelnök képviselték. A TETT társulás Darabos Józsefné elnök asszony vezetésével teljes létszámmal volt jelen. Boda térségét Kovács Győző a NymTIT elnöke, a püspökszilágyi térséget Edelman György ITT elnök képviselte. A két napos rendezvény első napján előadások hangzottak el. A második napon pedig az El Cabril kis és közepes aktivitású végleges radioaktív hulladéktároló megtekintése szerepelt a programban. A konferencia során a tagországok önkormányzati társulásai bemutatták tevékenységüket és beszámoltak az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről. Dohóczki Csaba, a GMF alelnöke a magyar beszámolóban kiemelte, hogy a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása és a Bátaapáti radioaktív hulladéktároló átadása jó példa az üzemeltetők és a lakosság közötti példaértékű együttműködésre.

ITT 2013. évi szakmai programja Litvániában

1.     Előzmények

Az ITT 2013. évi szakmai látogatására az RHK Kft. vezetésével történő egyeztetés után a 2013-ban Litvániában került sor. A szakmai programot Buday Gábor az RHK Kft. konzulense szervezte meg a litván hulladékkezelő nemzeti szervezet (RATA) illetékeseivel együttműködésben. Litván részről Ruta Jarasuniene Public Relations Officer (Radioactive Waste Management Agency/RATA/ P.Luksio str. 5, LT-08221 Vilnius, Lithuania Tel. +370 5 213 3139 fax +370 5 213 3141 mail www.rata.lt) volt az együttműködési partner.
A látogatás részletei előzetesen egyeztetésre kerültek a szervezésért illetékes felek között. Ennek megfelelően a látogatás során az IGNALINA Atomerőmű leszereléséről, az ezzel összefüggő hulladékkezelési kérdésekről kaptak képet a látogatók, majd mód nyílt egy megbeszélésre a környék második legnagyobb településének (Ignalina) polgármesterével Henrikas SLAUDINIS-sel (Ignalinos rajono savivaldybe; Mero pavaduotojas; tel.: 8-386 5 23 32 email.: h.siaudinis@ignalina.lt). A program lebonyolítására 2013.05.16.-án került sor.

2.     A tárgyalás műszaki részleteinek összefoglalása
 
2.1. Az atomerőmű leszerelési kérdéseinek áttekintése
 
Előadást hallgatott meg a magyar delegáció „Az Ignalinai Atomerőmű leszerelésének áttekintése” címmel (Saulis URBANAVICIUS Advisor to General Manager of Ignalina NPP).

Az Ignalinai Atomerőművet (továbbiakban IAE) eredetileg négy reaktorral tervezték. Az összes reaktort az előzetes tervek szerint az 1500 MW-os RBMK típusú forralóvizes reaktorok szolgáltatták volna. Ez a reaktortípus már az építés befejezésének idején is korszerűtlen („csernobili típus”) típusnak számított. Az első két reaktor építését befejezték, és az elkészült blokkokat 1983, illetve 1987 év során üzembe állították. A harmadik egység építését 1990-ben leállították, és sem ez, sem pedig a tervezett negyedik blokk soha nem került üzembe helyezésre.

Litvánia csatlakozási tárgyalásai során az EU nyomására politikai egyezség született az –egyébként hibátlanul üzemelő- reaktorok végleges leállítására, amire 2004, illetve 2009 év végén került sor. Az alku részét képezte az is, hogy az EU anyagilag támogatja a leszerelés végrehajtását. Ezen munkák alapját a 2005 júliusában elfogadott Végleges Leszerelési Terv adta. A leszerelési dokumentum alapelve az azonnali leszerelés stratégiája. Litván specialitás, hogy a leszerelés úgynevezett „barna mezős” megoldás, ami annyit jelent, hogy a régi berendezéseket eltávolítják, a régi épületeket lebontják, de a régi erőművet kiszolgáló infrastruktúrát (út és vasút hálózat, közművek, villamos ellátás, stb.) megőrzik egy esetleges további atomerőmű megvalósításának megkönnyítése érdekében.

A leszerelés folyamata megkezdődött. A munkákat alapvetően két részre lehet bontani. Az első rész a reaktorok mellé telepített pihentető medencék és a biztonsági rendszerek egyre szűkülő üzemeltetését jelenti, a kiégett üzemanyag fokozatos eltávolításával. Az így felszabaduló rendszereket ezzel párhuzamosan dekontaminálják és leszerelik. Az első fázis várhatóan 2025-ben fejeződik be. Ezt követi az épületek leszerelése és lebontása, ami a tervek szerint 2029-ben fejeződik be.

Ismertették a leszerelés következtében keletkező hulladék anyagok mennyiségét és minőségét. A litván RATA feladata éppen az, hogy a leszerelési, valamint az erőmű területén az előzőek során már felhalmozott és tárolt üzemi hulladék elhelyezését biztosítsa. A litván hulladék mennyiségi és minőségi mutatók részben összehasonlíthatók a magyarországi hulladékok jellemzőivel, de a teljes körű összehasonlíthatóság az eltérő reaktortípus miatt nem lehetséges, mivel itt olyan típusú hulladékok is megjelennek, amik Magyarországon nem kerülnek szóba: főleg a grafitmoderátorok jelenléte miatt. A grafit kezelése nagy gondot jelent számukra. Még nincs megoldásuk erre a problémára, de az IAEA és más nemzetközi szervezetekkel együttműködve folyamatosan dolgoznak a probléma megoldásán.
Előrehaladott állapotban vannak a lényegesebb hulladékkezelési épületek építési kivitelezési munkái, ezek közül több már elkészült, sőt az egyik (a felszabadítható hulladékok fogadó és kibocsájtási épület megtekintésére sor került. Az erőmű közvetlen szomszédságában pedig egy kis, illetve nagyon kis aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló, felszíni elhelyezésű, tároló kialakítása van folyamatban. A kiégett fűtőelemek eltávolítása az erőműből kulcsfontosságú kérdés. Amíg az erőmű reaktoraiban, illetve a pihentető medencékben kiégett kazettákat tárolnak, nem lehet a biztonsági rendszereket leállítani, ami gátolja a rendszerek leszerelésének nagyobb léptékű megvalósítását. Mivel, az erőmű 3-as blokkja mellett korábban felépített átmeneti kiégett üzemanyag tároló megtelt, egy új átmeneti tároló építése van folyamatban az erőmű felé vezető út mellett. Az új átmeneti tároló elkészítése erősen késik.

Az előadással kapcsolatban több kérdés merült fel, melyet az előadó azonnal megválaszolt. Ezek közül itt csak néhányat említünk meg:

IAE részesedése a litván villamos energiatermelésben mennyi volt, amikor a reaktorok még üzemben álltak?
Közel 90%, ami egyedülállóan magas érték világviszonylatban is.

Hány ember dolgozott az IAE-ben régen és ma?
Maximális foglalkoztatási létszám közel 6000 fő volt, ma kb. 2000-en dolgoznak az IAE-ben.

Hogyan pótolja Litvánia a kieső termelést?
Alapvetően vásárolja Litvánia a villamos energiát, Lengyelország, illetve Svédország felől nagyfeszültségű tranzittal, mert a hálózat bővítése ezt már lehetővé teszi. Volna lehetőség pótolni a kieső villamos energiát fosszilis (termikus) forrásokból is, de az drágább lenne.

Mit kezdett a régió a hirtelenül felszabadult munkaerővel?
Két technikát alkalmaztak. Egyfelől sok volt erőművi dolgozót bocsájtottak nyugdíjba korábban, másfelől sok esetben az átképzést támogatták. Mindezekhez jelentős EU támogatás állt rendelkezésre.

2.2.            A felszabadítható hulladékok fogadó és kibocsájtási épületének megtekintése
 
A szakmai program keretében sor került a hulladék kezelési program részét képező, felszabadítható hulladékok fogadó és kibocsájtási épületének megtekintésére. Az épület alig több, mint egy éve üzemel. Az erőmű felé nyíló bejárati ajtaján keresztül érkeznek azok a hulladék anyagok, amelyek az előzetes mérések szerint közönséges hulladékként kibocsájthatók lesznek. Ezek a csomagok lemezkonténeres, hordós, illetve darabáru formájában érkeznek az épületbe végleges ellenőrzésre az esetleges kibocsájtás előtt. A méréseket gamma és béta aktivitásra végzik, ellenőrzik a csomagok felületét és belsejét is. Három mérési módszert alkalmaznak a hulladék-csomag formájához igazítva. Az egyik mérőhely a lemezkonténereket ellenőrzi 36 detektor felhasználásával. A második mérőhelyen a megforgatott hordókat szkennelik. A harmadik mérőhelyen mobil detektort (nagy tisztaságú Ge detektort) alkalmaznak a kézi mérés végrehajtására a nagyméretű tárgyak ellenőrzésekor.

A látogatás során elhangzott kérdéseket a helyi szakértők azonnal megválaszolták. Ezek közül itt most néhányat mutatunk be.

Mi történik akkor, ha a küldeményről kiderül, hogy nem lehet kiszállítani?
Ha a hulladékcsomagban hot-spotot találnak, vagy felületén nem fixált hulladék mutatható ki, akkor a csomag az atomerőmű területére visszaszállításra kerül, és más hulladék-kezelési vonal hatálya alá rendelik.
Ki ellenőrzi a kibocsájtás rendszerét?
A hulladék kiszállításának ellenőrzése a litván hatóság feladata. A hatóság megkapja a vizsgálatok eredményeit, szúrópróba szerűen ellenőrzéseket is végrehajt és dönt a kiszállíthatóság kérdésében. Csak hatósági jóváhagyással hagyhatja el a hulladékanyag az IAE területét.

3.     Az Ignalina önkormányzatánál lefolytatott megbeszélés részletei
 
Az előzetes egyeztetések alapján sor került Ignalina város önkormányzatának vezetőjével (Henrikas SLAUDINIS) egy kb. másfél órás megbeszélésre a helyi hivatal tanácstermében.
A magyar delegációt fogadó litván polgármester ismertette a város történetét, és ezzel párhuzamosan beszámolt Visaginas városának eseményeiről is. Mindkét város története szorosan kapcsolódik az erőmű történetéhez, annak lezárásához. A polgármester úr elmondta, hogy a az IAE bezárása jelentős problémákat okoz mindkét városnak. Nagy a szegénység, és felmerülnek az ezzel együtt járó szociális és mentális problémák.
A megbeszélések alapvetően kérdések és feleletek formájában zajlottak, ahol a felek kölcsönösen bemutatták egymásnak a támogatás megvalósuló rendszerét.
Ignalina és Visaginas esetében az erőmű elfogadásának ellentételezésére áramdíjkedvezményt élveztek, ami az erőmű bezárásával fokozatosan megszűnt. A 2011-es év az utolsó támogatott év. Egyéb direkt támogatást nem kaptak, és nem is kapnak. Az erőmű jelenléte az ott dolgozók fizetésére kivetett személyi jövedelemadó bevételével is előnyt jelentett, ez az érték is fokozatosan csökken. A személyi jövedelemadó 70%-a a városban maradt, a maradékot az államnak utalták át.
A nehéz helyzetből kilábalást jelenthet egy új erőmű megépítése, vagy a régi erőmű helyén megvalósuló ipari park kiépülése.
Összegezve az a tapasztalat állt össze, hogy a városok életminősége jelentősen visszaesett az erőmű leállításával kapcsolatban. Az erőmű volt a motorja a városi létformának. Az erőmű üzemeltetése során megszokott infrastruktúra fenntartása szinte megoldhatatlan. Ignalina lakóinak száma ma kb 5-6000 fő, ami kicsit csökken, de Visaginas lakóinak száma 35 000.-ről 22 000.-re csökkent. Ahogy fogyott a lakosok száma, úgy csökkent az ereje a lakosságnak az érdekérvényesítés tekintetében, tehát kimondódott a tapasztalat: a lakosság érdekképviseleti ereje nagyon függ a létszámtól és az összefogástól. Ez a tapasztalat Magyarországon is igaz.
A vendéglátók részletesen tájékozódtak az ITT esetében megvalósuló tájékoztatási rendszert illetően. A tárgyalások befejezéseként az ITT elnöke megköszönte a szíves vendéglátást, és meghívta a litván partnereket egy magyarországi látogatásra, amennyiben a körülmények ezt lehetővé teszik a litván partnerek számára.