RHK kft.- RHFT

Szakmai látogatók az RHFT telephelyén

Több látogatót is fogadott a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) az év elején. Januárban mongol vendégek érkeztek az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szervezésében a telephelyre. Angol nyelvű előadást hallottak az itt folyó munkáról, majd meg is tekintették a létesítményt.

Februárban az OAH munkatársai vettek részt egy három napos képzésen. Ők a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóján, valamint a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolón kívül az RHFT-ben is jártak, ahol Hák Viktor fióktelep-vezető tartott előadást és vezette őket körbe a tárolóban.

Hák Viktor, az RHFT fióktelep-vezetője

Hák Viktor, az RHFT fióktelep-vezetője

Egy vállalatnál az új év munkálatait hosszú tervezési időszak előzi meg. Mostani körképünkben megpróbáljuk fölvillantani, milyen főbb feladatok várnak az Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) telephelyeire, a felelősséggel végzett biztonságos üzemelés mellett.

  Hák Viktor a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) vezetője szerint márciustól megkezdődhetnek a beszállítások az új üzemeltetési engedély alapján.

– Mivel 2015-ben komoly fejlesztések történtek, az év első negyedében a dolgozók az egyes munkafolyamatokat, a sugárforrások kezelését, a hulladékválogatást, -tömörítést és a cementezést – úgynevezett inaktív próbaüzem során – begyakorolják.

Idén sor kerül a technológiai épület légtechnikai rendszerének lecserélésére. Egyúttal a fűtési rendszer és a villamos betáp felújítása is megtörténik majd. A biztonságnövelő program második szakaszához szükséges könnyűszerkezetes csarnok megépítését az év második felére tervezzük.

  Bertalan Csaba, az Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) fióktelep-vezetője szerint nekik is mozgalmas évük lesz.

–  Idén 250 hulladékos hordó beszállítását tervezzük az atomerőműből. A földalatti tárolóba 86 konténer kerül majd le, ezzel megtelik a K1-es kamra. Idei feladat a második tároló kamra megépítése az újfajta hulladékcsomag fogadására, és az engedélyeket is be kell szereznünk a működéséhez.

2017 elején már az új kompakt hulladékcsomagok próbagyártása kezdődik az erőműben, de fogadásukhoz még idén meg kell oldani a daru, a leszállító jármű és a targonca átalakítását, valamint egy új nyerges vontató beszerzését is.

A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) vezetője, Tóth Róbert hangsúlyozta, hogy a 2016-os évben is elsődleges cél a kiégett fűtőelemek biztonságos beszállítása és tárolása.

– Az idei év fontos feladata az üzemeltetésen túl a létesítmény átfogó irányítástechnikai korszerűsítése lesz. A szerelést követő próbaüzem során meg kell győződnünk arról, hogy a korszerűbb és gyorsabb vezérlés megfelelően segíti a precíz betárolást. Jelentős feladat a tároló bővítése is, hiszen a már épülő négy kamra befejezése ez év végén várható. Lesznek még kisebb, ám jelentős fejlesztések, amelyek az eddiginél is megbízhatóbbá és ellenőrizhetőbbé teszik a technológiákat. A környezeti monitoring továbbfejlesztését is tervezzük.

   Németh Gábor, az Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB) fióktelep-vezetője emlékeztetett: munkáik nagy része továbbra is folyamatos, hiszen az urán-bányászat és – feldolgozás környezeti hatásaival napi 24 órában még legalább 30 évig foglalkozni kell. Pécs és a környék ivóvize így lehet biztonságban.

–  Már tavaly megkezdtük a felkészülést a felgyülemlő uránnal szennyezett víztöbblet kezelésére a volt északi bányaüzemnél. Idén folytatódik a jelenlegi vízkezelő és vízkormányzó rendszer bővítése, a csőhálózat további kiépítése. Elkezdjük tervezni és engedélyeztetni a zagytározói kármentesítő rendszer és a monitoring-hálózat bővítését, kismértékű átalakítását. Mivel a zagytározó alatti vizek szennyezettségének terjedését figyelni és kezelni kell, három új vízkitermelő kút telepítését indítottuk el. Fontos még, hogy a bányavíz-kezelés során visszanyert uránkoncentrátum franciaországi exportja várhatóan februárban indulhat.

Hangból fény – fényből hang

Szilárd Leó vetélkedő tizenkettedszer

terep

Terepasztal Paks

Ki gondolná, hogy egy pléh teáskanna használható hangerősítő gyanánt, hogy a ping-pong labda levegőben tartható egy hajszárítóval? A hagyományos Szilárd Leó tanulmányi verseny résztvevői a szokásos látványos fizikai kísérletek során erről is meggyőződhettek.

Persze hasznos tudnivalókban is bővelkedett a püspökszilágyi térség általános iskolásai számára tizenkettedik alkalommal megrendezett fizika- és kémia- tanulmányi verseny, melyet az RHK Kft. itteni telephelye, a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló környezetében lévő tizenegy település hetedik-nyolcadik osztályosai számára szervezett.

A reggeli órákban a fizika- és kémiatudásukat mérték össze a diákok a váchartyáni iskolában. Ezt követően a játékos vetélkedőé volt a főszerep, ezúttal a püspökszilágyi Művelődési Házban. Az érdekes és látványos kísérleteket ismét a váci „Boronkay” tanárai mutatták be, bizonyítva, hogy a fizika nem csupán unalmas tananyag.

Idén a rezgés és a hullámmozgás különböző megnyilvánulásaival ismerkedhettek a tizenegy iskolából érkezett gyerekek, a mágneses rezonanciától az elektrosztatikusságon át a hanghullámokig, légörvényekig. E „mutatványok” egyike volt, amikor néhány alkatrész felhasználásával a hanghullámok fénnyé, majd ismét hanggá alakultak.

Ezután egy totó kitöltésével bizonyították a diákok, mit tanultak a bemutatott kísérletekből, majd a radioaktívhulladék-kezelés témaköréhez kapcsolódó kérdések következtek. Ekkor a pontok elnyeréséhez a négyfős csapatok minden tagjának a helyes válasznak megfelelő – pink vagy kék kesztyűs – kezét kellett a levegőbe emelnie. Míg tavaly a radioaktív hulladékkal kapcsolatos alapismereteket bemutató film, idén az RHFT-ről szóló volt az, amihez kapcsolódóan újabb pontokat gyűjthettek a tanulók, a vonatkozó kérdésekre adott helyes válaszokkal.

A verseny sorrendje a reggeli tantárgyi feladatok és a játékos kvíz eredményeinek összesítése után alakult ki. Az értékes nyereményeket ünnepélyes díjátadó keretében vehették át a diákok, de a felkészítésben nagyon fontos szerepet játszó tanároknak is megköszönték a munkáját. Ezúttal Őrbottyán csapata volt a legjobb, ők már harmadszor nyerték el a kupát, így a vándorserleg is végleg náluk maradhatott. A győztesek különdíjként még egy csoki tortát is átvehettek, amit aztán megosztottak a többiekkel is. Az édes meglepetést üdvözlő szavak és jókívánságok kíséretében Balczó Béla, az NFM főosztályvezetője adta át.

Tizenöt éves a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.

 

Tizenöt évvel ezelőtt, 63 munkatárssal kezdte meg működését a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság, amely mára 204 fős, négy fontos projektért felelős, évi 30 milliárd forinttal gazdálkodó céggé nőtte ki magát. Az évfordulóra 2013. november 4-én, a Danubius Hotel Flamencoban rendezett ünnepségen emlékeztek meg.

IMG_5087_resizeIMG_5091 (1)_resize

„Tizenöt éve a társaság egy barakképületben, szinte a nulláról indult. Ma pedig a radioaktív hulladékok elhelyezéséért és kezeléséért felelős, komoly cég vagyunk, melynek eredményeire méltán lehetünk büszkék ” – hangsúlyozta megnyitó beszédében Dr. Kereki Ferenc, a jelenlegi ügyvezető igazgató, aki elődeinek érdemeit is hangsúlyozta.

A rendezvény első köszöntőjét Maróthy Lászlótól hallhatták a résztvevők, aki – a társaság első vezetőjeként – az indulás küzdelmeiről, a bátaapáti tároló ügyét nehezítő körülményekről beszélt.

A következő emlékező Dr. Hegyháti József, az RHK Kft. második ügyvezető igazgatója volt. A cég élén töltött nyolc évről szólva az elhivatott, jó szellemű csapatot dicsérte, és azt hangsúlyozta milyen szerencsés, hogy a társaság jó néhány sikerének részese lehetett.

Külföldi vendége is volt az ünnepségnek, Dr. Hans D.K. Codée személyében. A Club of Agencies szervezet elnöke az RHK Kft. működésének nemzetközi elismertségéről beszélt. Mint mondta, a radioaktív hulladékkezelést végző társaságok klubjában a magyar társaság „tizenkét csillagot” érdemlő, kiemelt helyet foglal el.

IMG_5106_resize

Utolsó felszólalóként Dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal nyugalmazott vezetője lépett a pulpitusra. A felügyeleti szerv szemszögéből elsősorban az RHK Kft. működését lehetővé tevő Központi Nukleáris Pénzügyi Alap létrejöttéről, a törvényi háttér alakulásáról emlékezett meg.

Zárszavában a társaság jelenlegi ügyvezető igazgatója, Dr. Kereki Ferenc már a jövő feladatait vázolta, és ismételten aláhúzta a társadalmi kapcsolatok fontosságát, amely az előtte szólók mondandójában is erőteljes hangsúlyt kapott. Ezt követően az RHK Kft sorrendben harmadik vezetője két elődjével közösen felvágta a születésnapi tortát.

A közös ebéd után rövid dunai hajózás zárta a programot.

 

Tisztelt Olvasó!

Az iparilag fejlett világ országaihoz hasonlóan Magyarország is alkalmazza az emberek egészsége, életkörülményeinek javítása érdekében a nukleáris technikát mezőgazdasági, ipari, gyógyászati, utatási és energiatermelési céllal. Ez együtt jár különféle radioaktív hulladék és  a  kiégett  nukleáris  üzemanyag  keletkezésével.  Közös  érdekünk  az  ezen tevékenységek során keletkező hulladék (beleértve a nukleáris létesítmények leszerelésekor  keletkezetteket  is)  hosszú távon  is  felelősségteljes  és  garantáltan biztonságos  kezelése,  tárolása  és  végleges  elhelyezése.  E  feladatok  ellátására alapították meg 1998-ban a 100%-os állami tulajdonban levő, nonprofit Radioaktív  Hulladékokat  Kezelő  Közhasznú Társaságot.
Törvényi változások miatt a közhasznú társaság 2008-tól átalakult Radioaktív  Hulladékokat  Kezelő  Közhasznú  Nonprofit  Korlátolt  Felelősségű Társasággá (RHK Kft.).

Ugyancsak  törvényi  változások  miatt Társaságunk  alapfeladatainak  köre 2011 nyara óta kissé átalakult és kibő-vült.  Ez  utóbbi  változások  körébe  soroljuk  az  atomenergiáról  szóló  1996. évi  CXVI.  törvény  módosításával  keletkezett  új  szabályokat,  amelyeket  elsősorban  a  megváltozott  nemzetközi előírások,  valamint  a  hazai  gyakorlati tapasztalatok tettek szükségessé. Ugyancsak  új  feladatokat  jelenthet  társaságunk  számára  a  kiégett  fűtőelemek  és a  radioaktív  hulladék  felelősségteljes  és biztonságos  kezelését  szolgáló  közösségi keret  létrehozásáról  szóló  2011/70/EURATOM  irányelv,  amelyet  2011.  július 19-én  fogadott  el  az  Európa  Tanács.  A fent  hivatkozott  jogszabállyal  összhangban Társaságunk Rendészete látja el telephelyeink őrzés-védelmét és biztonsági szolgálatát.

Társaságunk  közel  másfél  évtizedes munkájának  eredményeként  Magyarország  a  radioaktív  hulladék  kezelése, tárolása  és  végleges  elhelyezése  tekintetében a világon elismerést szerzett. Részt veszünk minden olyan nemzetközi szervezet munkájában, ahol megismerhetjük a nálunk előrehaladottabb hulladék elhelyezési programmal rendelkező országok tapasztalatait  vagy  nemzetközi  együttműködés keretében cseréljük ki tudásunkat.  Hazánkat,  a  hozzánk  hasonló  méretű  országok  között  a  legjobbak  között tartják nyilván ezen a területen.

Társaságunk  a  radioaktív  hulladék  és  a kiégett üzemanyag kezelését, tárolását és végleges elhelyezését több, egymástól független telephelyen oldja meg.

A  püspökszilágyi  Radioaktív  Hulladék Feldolgozó és Tárolóban (RHFT) alapvetően a nem atomerőművi eredetű kis és közepes  aktivitású  hulladék  tárolása  és végleges elhelyezése történik. A telephely folyamatosan üzemel, ezzel párhuzamosan zajlik a tároló biztonságának növelése  és  az  ehhez  kapcsolódó  előkészítő tevékenységek is.

Az  atomerőmű  üzemeltetése  során  keletkező  kiégett  nukleáris  üzemanyag biztonságos átmeneti tárolása a paksi telephelyünkön működő és bővülő Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT) valósul meg. A KKÁT közel másfél évtizedes üzemeltetése alatt több ezer kiégett kazetta letárolásának során nem történt említésre méltó üzemzavar.

A  KKÁT  létesítményének  bővítése  igazodik a paksi atomerőmű igényeihez. Az elmúlt  időszak  tapasztalatai  alapján  az építkezés nagy, de rutinszerű feladatnak minősül.  Ebben  a  projektben  is  az  üzemeltetéssel párhuzamosan történik a bővítés, valamint a létesítmény technológiájának folyamatos megújítása.

Az  atomerőművi  eredetű  kis  és  közepes aktivitású hulladék végleges elhelyezésére  Bátaapáti  térségében  egy  önálló  létesítmény  szolgál.  A  Nemzeti  Radioaktívhulladék-tároló  (NRHT)  kialakításával összefüggő  kutatások  visszanyúlnak  az 1990-es  évek  közepére.  Mára  Társaságunk a szükséges engedélyek birtokában megépítette az NRHT felszíni létesítményeit,  ahol  az  atomerőművi  eredetű  kis és  közepes  aktivitású  radioaktív  hulladék  átvételével  a  felszín  alatti  tárolás előkészítése  zajlik.  A  földalatti  rendszerek  kiépítése,  és  az  üzembe  helyezéshez szükséges  engedélyezési  dokumentációk összeállítása megtörtént. A felszín alatti tároló  első  kamráját  üzembe  állítottuk.

A tároló további bővítése és üzemeltetése igazodik az atomerőmű igényeihez, beleértve  annak  üzemidő  hosszabbítását  is.  A bátaapáti  létesítmény  lezárására  terveink szerint 2084-ben kerül sor. Társaságunk  valamennyi  tevékenysége  között ez az a munka, ahol a legplasztikusabb módon  együtt  jelennek  meg  a  mérnöki előkészítési,  a  beruházási  és  az  üzemeltetési feladatok. A  nagy  aktivitású  hulladék  és  a  kiégett üzemanyag elhelyezésére egy mélygeológiai formációban megvalósítandó tároló kialakítása válik szükségessé. Ilyen tároló befogadására alkalmas kőzettest a Nyugat–Mecsek térségében áll rendelkezésre.

A  létesítmény  helyszínének  kijelölésére a  közeljövőben  Társaságunk  folytatja  a felszíni  kutatásokat.  Az  elkövetkezendő évek nagy kihívása számunkra egy földalatti kutató laboratórium telephelyének kiválasztása,  ahol  a  kőzetkörnyezetet  a helyszínen  vagy  a  helyszínhez  hasonló körülmények között (in situ) vizsgáljuk. Jelenlegi elképzeléseink szerint ez a földalatti kutató bázis része lesz majd a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású és hosszú  élettartamú  radioaktív  hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tárolónak, mely  a  terveink  szerint  2064-ben  fog üzembe állni.

Az RHK Kft. a teljes nyitottságra, és az érintettekkel,  érdekeltekkel  való  szoros együttműködésre  törekszik.  Kommunikációs  tevékenységünk  alapvető  célja a  lakosság  befogadó  készségének  rendszeres  információ  biztosításával  történő megerősítése,  a  lakossági  bizalom  megszerzése,  megtartása  annak  érdekében, hogy a már üzemelő és a tervezett létesítményeket a környéken élők megismerjék, meggyőződhessenek  annak  biztonságosságáról.

Kiemelt  jelentőséget  tulajdonítunk  a helyi  lakossággal,  a  helyben  működő önkormányzati  társulásokkal  és  a  civil szerveződésekkel folytatott kapcsolatépítésnek,  kapcsolattartásnak,  párbeszédnek.  Nagy  eredménynek  tartjuk,  hogy minden  térségben,  ahol  jelen  vagyunk, működik  önkormányzati  tájékoztató társulás, amelyekkel partneri kapcsolatot tartunk fenn.

A korábbi hasonló kiadványainkat váltja  fel  ez  a  bemutatkozó  anyag.  Bízunk abban,  hogy  az  olvasó  is  meggyőződik arról,  hogy  megbízható,  tenni  akaró,  és a  biztonságot  mindennek  elé  helyező szakemberek  kezében  van  a  radioaktív hulladék  kezelésének  ügye.  Mindez  stabil törvényi, hatósági és pénzügyi háttér mellett, megfelelő garanciákkal történik.

Az előttünk álló munkák sikeres megvalósításához kívánok jó egészséget minden közreműködőnek!  Szeretnénk  továbbra is élvezni azok bizalmát és támogatását, akik  nélkül  terveink  nem  valósulhatnának  meg.  Ugyanakkor  megértést  és  türelmet kérünk azoktól, akik hajlamosak kétkedve  fogadni  a  nukleáris  hulladékkezeléssel  kapcsolatos  tevékenységeket.

Bízunk abban, hogy a közreadott információk alapján egyre többen győződnek meg kutatási eredményeink korrektségéről és a működő, illetve tervezett létesítmények biztonságáról.

Dr. Kereki Ferenc
ügyvezető igazgató

Tekintse meg szórólapunkat: Letöltés Magyar (PDF)   Download English (PDF)

Történet

A  radioaktív  hulladékok  az  izotóptechnika  hazai  alkalmazásával  egyidejűleg  jelentek meg. Ezeket  kezdetben  az  alkalmazásban  élen  járó  Központi  Fizikai  Kutató  Intézet (KFKI) területén  tárolták.  1960-ra  készült  el  a  solymári  kísérleti  izotóptemető.  A létesítményt  az Országos  Atomenergia  Bizottságtól  (OAB)  a  Fővárosi  KÖJÁL  1960ban vette  át.  Így  a radioaktív hulladékok országos összegyűjtése 1960-ban kezdődhetett meg.

1960-ban  lépett  üzembe  hazánkban  az  első  olyan  intézmény,  amelynek  célja  a radioaktív hulladék  tárolása  volt.  A  solymári  létesítményt  a  Közegészségügy  és Járványügyi  Állomás (Köjál) üzemeltette 1976-ig, amíg összesen 900 m3 radioaktív hulladékot helyeztek el itt.

A  solymári  tárolókutak  kialakítása  nagyon  egyszerű  volt:  a  talajba  mélyített kutakba betongyűrűket  helyeztek,  és  az  alját  lebetonozták.  A  csapadékvíz szivárgásának megakadályozására a kútgyűrűk külső felületét bitumennel kenték le. A szükségessé  vált bővítési lehetőségek vizsgálatakor a szakemberek úgy döntöttek, hogy a létesítményt nem üzemeltetik tovább. Ezt többek között a főváros közelsége és terjeszkedése, illetve a talaj vízzáró tulajdonságának elégtelensége indokolta. Miután  1976-ban  elkészült  az  új,  püspökszilágyi  tároló,  döntés  született  a  solymári tároló felszámolásáról.  A  műveletet  1979-1980-ban  a  Fővárosi  Közegészségügy  és Járványügyi Állomás szakemberei végrehajtották.

Összesen 650 hordót, 3000 zárt sugárforrást, több ezer műanyag zsákba csomagolt hulladékot kellet átszállítani az újonnan létesült tárolóba. A műveletek végén ahol szükséges volt, a kutak betonszerkezetét is eltávolították, majd a felső talajréteg felső pár centiméterét is felszedték. Az  RHFT  Püspökszilágy  és  Kisnémedi  határában  készült  el 1976.  december  22-én.  A kapacitása  3540  m3 volt.  A  tárolót  műszakilag  a  földfelszín közelében  épített  medencés, illetve csőkutas kialakítással valósították meg.

Az  első  szállítmányt  az  RHFT  1977  márciusában  fogadta.  A  létesítmény végleges üzemeltetési engedélyét 1980-ban adta ki az Egészségügyi Minisztérium. Kezdetben  az  RHFT  átvett  majd  minden  radioaktív  hulladékot,  ami  a nukleáris  technika alkalmazása  során  keletkezett.  Ez  alól  csak  a  az  orvosi  eredetű zárt  rádiumforrások  és hasadóanyagot is tartalmazó egyéb elhasznált sugárforrások, illetve készítmények egy része jelentett kivételt, melyeket ideiglenes jelleggel más helyen tároltak.
A paksi atomerőmű első reaktorának üzembelépése megsokszorozta az éves szinten keletkező kis  és  közepes  aktivitású  radioaktív  hulladékok  mennyiségét.  A paksi atomerőmű  műszaki tervében leírt koncepció szerint az erőmű üzemidejére a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolását az erőmű segédépületében irányozták elő.
Hangsúlyozni kell azonban a tárolás  ideiglenes  jellegét,  mivel  a  hulladékok  végleges elhelyezése  az  erőmű  területén műszaki és biztonsági szempontokat figyelembe véve kizárt. Természetes  elképzelésként  adódott,  hogy  a  paksi  atomerőmű  üzemeltetése  és lebontása következtében  keletkező  hulladékot  az  RHFT-ben  lenne  célszerű véglegesen elhelyezni, hiszen  itt  működött  az  ország  egyetlen  kis  és  közepes aktivitású radioaktív  hulladékok elhelyezésére  kijelölt  létesítménye.  Ennek  keretében  1983  és 1989  között  az  RHFT kapacitásából az erőmű 1230 m3 -t foglalt el 854 m3 hulladék beszállításával.

Azonban  paksi  atomerőmű  igényeinek  megfelelő  bővítést  az  RHFT  területén felszínközeli megoldást  figyelembe  véve  az  elvégzett  vizsgálatok  szerint  nem  lehetett megvalósítani.  A paksi hulladék püspökszilágyi elhelyezése ellen szólt a hosszú szállítási útvonal is. A paksi atomerőmű jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékainak  elhelyezését  egy  önálló  tárolóban  megoldja.  Ezek  a törekvések  1990 januárjában megbuktak, amikor a tervezett ófalui tárolóval kapcsolatban a lakosság ellenállása miatt véglegesen negatív döntés született.

Az ófalui tároló létesítési program meghiúsulását követően átmeneti megoldásként az RHFTbe  történő  szállítás  feltételeit  kellett  megteremteni.  Ezzel  egyidejűleg megtörtént a püspökszilágyi  RHFT  tárolókapacitásának  kibővítése  az  erőmű  finanszírozásával. A létesítmény  bővített  tárolókapacitása  összesen  5040  m3.  A  bővítéssel kapcsolatos engedélyezési  eljárás  során  a  Magyar  Geológiai  Szolgálat  megkérdőjelezte a telephely alkalmasságát, ezért a továbbiakban a bővítményre csak ideiglenes üzemeltetési engedélyeket adtak ki négy ízben is.

1990 és 1991 között a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok beszállítása az RHFTbe lakossági tiltakozás miatt szünetelt. Ezt követően azonban  – 1992 és 1996 között – további atomerőművi eredetű kis aktivitású szilárd hulladék került Püspökszilágyra, így ott kb. 2500 m3 tároló térfogatban 1580 m3 atomerőműből származó hulladékot helyeztek el.

2005-ben a tároló medencék megteltek, az újabb hulladékszállítmányok fogadásához jelenleg már  az  üzemi  épület  pinceszintjén  kialakított  átmeneti  tárolóteret  használjuk. A magyarországi  intézményekben,  a  jövőben  keletkező  mennyiségek  elhelyezése továbbra  is szükséges, ezért meg kell teremteni a térfogatbővítés lehetőségét. A telephelyen elhelyezhető hulladékmennyiség úgy is növelhető, hogy újabb tároló és elhelyezési kapacitást nem építünk ki, hanem a meglévő tárolótereket hatékonyabban használjuk ki. 2007-2009 között négy, az 1980-as években lezárt tárolómedence felnyitásával, több mint 200 m3 hulladék kiemelése történt meg. A szétválogatás után a válogatott hulladék stabilizálásával és  átcsomagolásával  a  kiemelt  “történelmi”  hulladék is  a  mai  követelményeknek  megfelelő fizikai-kémiai  formába  került.  A  tömöríthető hulladék  préselésével  pedig  az  elhelyezendő hulladékmennyiség  kevesebb  lett,  így több évnyi  hulladékbeszállítás  számára  teremtettünk szabad  kapacitást.  A  program bizonyította,  hogy  a  “történelmi”  hulladék  megfelelő kezelésével  a  meglévő tárolóterületen  belül  további  szabad  kapacitást  lehet  nyerni,  az elhelyezés biztonságának  növelésével  egyidejűleg.  Ez  alapján  2010-2013  között  a “történelmi” hulladék  kezelésére  egy  nagyobb  volumenű  program  tervezése  zajlott, melyet 2014ben tervezünk megkezdeni, a megfelelő sugárvédelmi és környezetvédelmi engedélyek birtokában.

A tároló felépítése

A radioaktív hulladékok RHFT-n belüli elhelyezésére vasbeton tárolómedencék („A” és „C” típusú tároló), szénacél  és rozsdamentes acél csőkutak („B” és „D” típusú tárolók) szolgálnak.
Az  RHFT  alapkiépítésében  48  db  70  m3-es  „A”  típusú  és  8  db  1,5  m3-es  „C” típusú tárolómedence, továbbá 32 db „B” típusú és 4 db „D” típusú csőkút létesült.

Engedélyek alapadatai

A telephely üzemeltetése, a biztonsághoz kapcsolódó rendszerek megváltoztatása kizárólag az illetékes hatóságok engedélyével lehetséges. A telephely főtevékenységeit négy különböző tárgyú engedély fedi le:

•Országos területű engedély a radioaktív anyagok (hulladékok) közúti szállítására

•Engedély  a  beszállított  radioaktív  hulladékok  kondicionálására,  a  hulladékkezelő technológiák üzemeltetésére

•Engedély  a  kondicionált,  és  a  telephelyen  végelegesen  el  nem  helyezhető  radioaktív hulladékok hosszú idejű (több évtizedes) átmeneti tárolására

•Engedély a kondicionált, kis és közepes aktivitású, rövid élettartamú radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére

A  fenti  engedélyeket  az  Országos  Tisztiorvosi  Hivatal  illetve  az  ÁNTSZ Középmagyarországi  Regionális  Intézete  adta  ki  és  rendszeresen  ellenőrzi  az engedélyben  foglalt feltételek teljesülését. A  főtevékenységet  lefedő  engedélyek  mellett egyes  résztevékenységek  végzését (őrzésvédelem,  radioaktív  anyagok  üzemszerű kibocsátása,  beruházások)  az  illetékes rendészeti, környezetvédelmi, stb. hatóságok engedélyei határozzák meg.

Környezeti monitoring

A  környezetvédelmi  szempontokat  az  RHFT  messzemenően  figyelembe  veszi. Ennek érdekében  hozták  létre  a  tároló  megfigyelő  rendszerét.  Ennek  célja,  hogy  a telephelyen végzett  radioaktív  hulladék  kezelés  és  tárolás  környezeti  hatásait,  illetve a munkavégzés közben  keletkezett  esetleges  szennyeződéseket  időben  feltárja.  A mérések  céljaira  történő mintavételezés  a  telephely  teljes  területét,  felszíni vízfolyások esetében  pedig  20  km-es körzetet érinti.

A  püspökszilágyi  RHFT  környezeti  kibocsátásait  és  környezetellenőrzésének rendszerét  a hivatalos  üzemviteli  dokumentumok  részeként  kiadott,  a  Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi  Természetvédelmi  és  Vízügyi  Felügyelőséghez  benyújtott Kibocsátás Ellenőrzési  Szabályzat,  Környezetellenőrzési  Szabályzat,  valamint  az  ÁNTSZ Középmagyarországi Regionális Intézete által jóváhagyott éves mintavételi program határozza meg.

Az  RHFT  területén  szabályszerű  működés  esetében  légköri  vagy  folyékony radioaktív kibocsátásokra csak az ellenőrzött zónában elhelyezkedő üzemi épületből és a tárolóterületről kerülhet  sor.  A  keletkező  kis  mennyiségű  folyékony  hulladékot  zárt rendszerű  tartályokban tároljuk, ezekből az év folyamán kibocsátás nem történt.

A légnemű kibocsátás ellenőrzése emisszió méréssel, egy a kéménybe telepített mintavevővel történik. A kibocsátás normál üzemi feltételek mellett minimális, a természetes háttértől nem különböztethető meg. A tárolóterület és az üzemi épület kibocsátását az  uralkodó szélirányba telepített folyamatos üzemű monitorok is ellenőrzik.

A  tároló  üzembe  helyezése  előtt  meghatározták  a  lerakóhely  környezetének leglényegesebb pontjain  (a  környező  vízfolyások  mentén  és  a  talajvízben)  az úgynevezett  alapszintet,  a működés  előtti  háttérértékeket.  Ezekhez  a  1976-77-ben meghatározott  adatokhoz  is viszonyítjuk az ellenőrző mérések eredményeit. Az RHFT nukleáris környezetellenőrzési tevékenysége több laboratórium munkájából tevődik össze. Az  RHFT  saját  környezeti  laboratóriuma  végzi  az  alapvető, legszükségesebb méréseket.  A  szerződéses  partnerek  hajtják  végre  a  speciális méréseket,  a  nehezen detektálható izotópok kimutatását a környezeti mintákban.

A  telephely  környezetellenőrző  laboratóriuma  jellemzően  40  különböző  mintavételi helyről gyűjt  rendszeresen  növény,  talaj,  üledék/iszap,  aeroszol,  kihullás,  állati eredetű, felszíni  víz illetve talajvíz mintákat gamma-spektrometria és összes béta számlálás céljából.

Az ATOMKI további 30 talajvízfigyelő kút mintáit elemzi, az OSSKI laboratóriuma pedig a tároló  közvetlen  közeléből  gyűjt  növény,  talaj  és  állati  eredetű  minták nagyézékenységű méréseit végzi el.

A telephely környezetéből éves szinten közel 600 mintát (aeroszol, növény, talaj, hal, felszíni és talajvíz) veszünk. A közel ezer mérés alapján a tároló környezetében a természetes háttértől eltérő értékek nem mutathatók ki. Ezt a tényt az ellenőrző hatóságok és független szervezetek ellenőrző mérései is megerősítik.

A  tároló  környezetében  mérhető  radiológiai  jellemzők  országos  szintű  számítógépes nyilvántartásba  kerülnek.  A  telephely  területén  mért  átlagos  dózisteljesítményekről ezen  az oldalon tájékozódhat.

Nemzetközi gyakorlat – Felszíni és felszín közeli tárolók Számos országban  – Franciaország, Spanyolország, Egyesült Államok, Japán, Csehország és Szlovákia – a rövid élettartamú radioaktív hulladékokat felszín közeli tárolóban helyezik el. A felszín  közeli elhelyezés  tervezési  alapelve  az,  hogy  meg  kell  akadályozni  az  elhelyezett hulladékok hozzáférését egyrészt a szándékolatlan emberi beavatkozásoktól, másrészt pedig a vízbehatolástól  egészen  addig,  amíg  a  hulladékok  aktivitás  szintje  le  nem  csökken a környezetet  már  nem  veszélyeztető  szint  alá.  A  hulladéktárolót  a  lezárását követő intézményes megfigyelési időszak alatt folyamatosan ellenőrzik, ami a szabályozó hatóságok előírásaitól  függően  általában  100–300  év.  Ezen  ellenőrzési  időszakra vonatkozó követelmények  kiegészülnek  a  hosszú  és  rövid  élettartamú  izotópokra vonatkozó  telephelyspecifikus izotópkoncentráció-határokkal is.

Franciaország első felszín közeli radioaktív hulladéktárolója  –  a Centre de la Manche-i tároló –  Párizstól  mintegy  400  km-re  található.  A  létesítményt  műanyag  fóliával  és bitumennel impregnált védőréteggel bélelt, árok típusú felszíni tárolóként alakították ki és üzemeltettek hosszú éveken keresztül. Miután a nemzeti hulladékkezelési ügynökség (ANDRA) 1979-ben átvette az üzemeltetést, a korábbi koncepciót fokozatosan felváltotta egy  korszerű  rendszer, amelyik  vasbeton  szerkezetű,  modulárisan  bővíthető  elemekből áll,  és  rendelkezik  külön csapadékvíz, valamint a beszivárgó víz gyűjtésére szolgáló rendszerekkel. A tároló kapacitása 525.000 m3. A tároló megteltét követően már 1991-ben megkezdődtek a telephely bezárásával kapcsolatos műveletek, melyek 1995-ben be is fejeződtek. Az ANDRA 1984-ben benyújtott a francia  kormánynak  egy  nemzeti  méretű radioaktívhulladék-kezelési  programot,  amelyben javasolta  egy  második  hulladéktároló létesítmény  megépítését  a  rövid  élettartamú,  kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok számára. A Centre de L’ Aube-i tároló üzemeltetési engedélyét  1991-ben adták ki.  A  projekt  teljes  költsége  hozzávetőlegesen  260  millió  USA dollár volt. A tároló  – melynek teljes befogadó kapacitása 1.000.000  m3–  évente  kb. 30.000 m3 hulladékot fogad.

Nagy-Britanniában a Drigg-i tároló 1959-től üzemel. Ez idáig közel 1.000.000 m3 hulladékot helyeztek  itt  el.  Kezdetben  a  természetes  agyagkőzetben kialakított árkokba  borították  le  a hulladékcsomagokat.  1998-tól  kezdve  azonban  korszerű felszíni betoncellás  elhelyezést alkalmaznak.  A  hulladékokat  15  m3-es  fémkonténerekben rakják  le.  A  tároló  takarásához 440.000  m3 föld  szükséges  (250.000  m3-t  az  új cellák  kialakítása  során  termelték  ki).  A takarási  program  érdekessége,  hogy  a hulladék  csomagok  között  függőlegesen  elhelyezett perforált  csöveket  vezetnek  át azért,  hogy  monitorozni  lehessen  a  vízszintet,  ill.  víz-  és gázmintát vehessenek.

Spanyolországban  1990-ben  készült  el  az  El  Cabril-i  tároló  a  kis  és  közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére. A választott technológia hasonlít a francia L’ Aube-i megoldáshoz. A hulladékokat felszín közeli betonmedencékben helyezik el. A tároló első kiépítése 58.000 m3 hulladék befogadására alkalmas.

Japánban 1993-tól üzemel egy 40.000  m3 befogadóképességű felszíni tároló Rokkasho-muraban. A tárolót a későbbiekben 200.000 m3, majd az utolsó lépcsőben 600.000 m3 kapacitásúvá bővítik. A telephely lezárását követően 300 éves intézményes ellenőrzést terveznek.

A  szlovákiai  Mohiban  és  a  csehországi  Dukovanyban  az  atomerőműhöz  közel építettek felszíni hulladéktárolót.Lakossági kapcsolatok és kommunikáció Kommunikációs tevékenység az RHFT munkájához kapcsolódóan A  legfontosabb  feladatuk  az  RHFT működésével  kapcsolatban  a  telephelyen  folyó nagyszabású  korszerűsítési, biztonságnövelési  munkák  bemutatása,  valamint  a problémamentes üzemeltetés körülményeinek szemléltetése. Az  RHFT  telephelyén  folyó  átfogó  korszerűsítési munkákat  a  térség  lapjában,  a  Hétközlap című  folyóiratban  is  részletesen  ismertetjük. A  havi  rendszerességgel  megjelenő  cikkekben átfogó képet adunk a telephelyen zajló fontosabb tevékenységekről, és válaszolunk a lakosság részéről megfogalmazott kérdésekre is.

2003-ban adtuk át Kisnémediben az Izotóp Információs Társulás Látogató Központját, melyet a  megszépült,  felújított  Gosztonyi  kúriában  alakítottunk  ki.  Az  érdeklődők  itt tájékoztatást kapnak  a  radioaktivitás  békés  célú  felhasználásáról,  a  természetben  való létéről,  az atomerőművön kívül használt radioaktív anyagok keletkezési helyéről, valamint a keletkező hulladékok elhelyezéséről.

A  kiállítási  anyagok  bemutatják  az  RHFT  múltját  és  jelenét  egyaránt,  a  megnyitástól a jelenleg folyó biztonságnövelő és korszerűsítési munkálatokig. A két interaktív táblán az ide látogató önmaga szerezhet információkat a magyarországi radioaktív hulladék beszállítókról, illetve  a  térségre,  valamint  a  telephelyre  és  közvetlen  környezetére vonatkozó  széleskörű környezetellenőrzési tevékenységről.

Az  RHFT  környéki  három  önkormányzat  1998  közepén  hozta  létre  az  Izotóp Információs Társulást  (IIT).  Alapító  tagok:  Kisnémedi,  Püspökszilágy,  Váckisújfalu. 2000-ben Váchartyán, 2002-ben Galgamácsa, Vácegres, Őrbottyán csatlakozott a társuláshoz.

Az  atomtörvény  módosításának  megfelelően  a  Társulás  az  alábbi  tagokkal  működik:

Kisnémedi, Püspökszilágy, Váckisújfalu, Váchartyán, Őrbottyán.

2008-ban az  Izotóp  Információs Társulástól az  Izotóp Tájékoztató Társulás (ITT) vette át a lakossági tájékoztatást.

Közvélemény-kutatás

A  térségben  folyó  hulladék  elhelyezési  program  ismertségéről,  annak elfogadottságáról, társaságunk  és  az  önkormányzati  társulás  munkájával  kapcsolatosan 2003-ban,  2005-ben, 2007-ben, 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban közvélemény-kutatást végeztettünk. Tekintse meg a  legfrissebb  felmérés  eredményét  bemutató prezentációt  vagy  olvassa  el  az  összefoglaló tanulmányt!

A Püspökszilágyi telephely

A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló létesítményt a 1960-as évek nemzetközi ajánlásai és az akkor érvényes magyar ill. KGST szabványok szerint tervezték (1971) és helyezték üzembe (1976). A létesítmény feladata az intézményi eredetű radioaktív hulladékok átvétele és elhelyezése. Az RHFT az egész országra kiterjedően nyújtja szolgáltatásait. A tároló már több, mint 35 éve megbízhatóan és biztonságosan üzemel. 1998. július 1-jéig üzemeltetője az ÁNTSZ Pest megyei Intézete volt, jelenleg az RHK Kft. üzemelteti.

rhft-madartavlat (1)_resize OLYMPUS DIGITAL CAMERA rhft-hordo-daru_resize A kisebb, üzemanyag cikluson kívüli radioaktív hulladék-termelőknél, mint a kórházak, laboratóriumok és ipari vállalatok jelenleg mintegy 10-20 m3 kis és közepes aktivitású hulladék és 1000-3000 elhasznált sugárforrás keletkezik évente.

A legtöbb radioaktív hulladék − az elhasznált zárt sugárforrásokat is ide számítva − az orvosi, ipari és kutatási alkalmazásokból származik. A két leggyakrabban használt izotóp, amelyekből jelentős készletek vannak, a 60Co és az 192Ir, amelyeket az orvosi és az ipari radiográfiában használnak.

Az utóbbi években az erőfeszítések az RHFT vonatkozásában arra irányultak, hogy a több évtizedes létesítmény a mai kor követelményeinek is teljes mértékben megfeleljen. Ennek érdekében megkezdődött az RHFT létesítményeinek rekonstrukciója. Az RHFT vonatkozásában tehát a cél a meghosszabbított üzemeltetési engedély birtokában, hosszú távon folyamatos üzemeltetés, a tárolókapacitás megfelelő felszabadításával, kizárólag a nem atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok befogadására.

2012.03.23-án szlovák látogatók az RHFT komplexumban

DSCN6130_resize_exposure DSCN6131_resize_exposure DSCN6133_resize_exposure DSCN6114_resize_exposure DSCN6115_resize_exposure DSCN6119_resize_exposure DSCN6121_resize_exposure