Településeink

Kisnémedi

A község Pest megye Váci járásához, tartozik. A település lakosainak száma 729 fő.

IMG_0747-kisnemedi IMG_0787-kisnemedi Mária szobor a katolikus templommal_resize

Kisnémedi településként való jegyzése 1065-től kezdődött. A népvándorlás korától vannak tárgyi emlékek, melyek a folyamatos megtelepedést bizonyítják. Kisnémedi neve a korai feljegyzésekben több változatban is előfordul: Niveg, Nemeg, Kisnemegi. Kisnémedi néven a falut 1695-től jegyzik. A paraszti birtokok mellett a meghatározó földbirtokkal a Gosztonyi család rendelkezett. A török hódoltság alatt a kálvinisták által használt templom a katolikusoké lett, amely 1936-ban berendezésével együtt leégett. Helyette az 1940-es években épült a jelenlegi katolikus templom a Fő utca tengelyében. A község 1998-ban az Információs Társulásnak alapítója, 2002-től székhelye.

Püspökszilágy

A község Pest megye északi részén található, lakossága 766 fő. Az Alföldbe ékelődő Nyugat-Cserhát délkeleti nyúlványának nyugati részén lévő medencében, a Nagy-Szóri-völgyben, a Szilágy-patak partján, a Gombás-patak forrásvidékén fekszik. Határa nagy részét tölgyerdők borítják, emellett főként szántók és málnások találhatók a határ többi részén.

puspokszilagy-hivatal-02_resize   Püspökszilágyi templom_resize   Műfüves foci pálya Püspökszilágy_resize

A mai falu keleti részén, a Galga folyó felé ereszkedő domboldalon feküdt a középkori Garlan falu, mely régészeti leletek tanúsága szerint már a XI-XII. században kialakult.

A község a reformáció idején is katolikus maradt. 1689-ben 30 családot írtak össze, majd ezen időszaktól kezdődően folyamatosan emelkedett a lakosság száma.

1960-as években a község lakói nagyszabású őszibarackos és bogyósgyümölcs telepítésébe kezdtek, melyből ez utóbbiak a mai napig fennmaradtak. A község 1998, az Információs Társulás alapítása óta aktívan közreműködik a tájékoztatási tevékenységben.

Váckisújfalu

A település Pest megye északkeleti részén a Galga-patak felső folyása mentén a Cserhát-hegység nyúlványain helyezkedik el. A fővárostól való távolsága 35 km, jól megközelíthető közúton és vasúton egyaránt. A falut először 1348-ban említik Poty néven, később “Wyfalw” ill. Nova neveken ismert.

Corvin udvar szinpadja Váckisújfalu_resize vackisujfalu-corvin-udvar-02_resize Polgármesteri Hivatal Váckisújfalu_resize

Váckisújfalu gazdag erdőségekkel borított dombokkal övezett széles völgyben fekszik, területén a Szilágyi- és a Kisnémedi-patak folyik át, határában pedig mesterséges horgásztó található.

A ma 482 fő lélekszámú kisfalu egyike az utolsó menedékeknek, a természeti környezetnek. A nyugalom felfedezetlen szigete, amely felett átrepülőben még a madarak is lassítanak.

A zöld falu és a falusi turizmus programokban való részvétel mutatja, hogy a község jövőben is meg kívánja őrizni e tulajdonságait.

A domborzati viszonyok miatt a község hagyományosan egyutcás – keresztutcákkal a közelmúltban bővült. Váckisújfalu mellett találjuk Kérpusztát, amely a honfoglaló törzsek egyikének nevét őrzi. A régészek megtalálták a középkori falut és a Mindenszentek tiszteletére szentelt templom maradványait. Első okleveles említése 1421-ben történt “keer” néven. Váckisújfalu község az Információs Társulásnak megalakulása óta tagja. A település igazi értéke a zajmentes természeti környezet szépsége és a tiszta levegő.

Váchartyán

A település Nyugat-Cserhát déli és a Gödöllői-dombság északi peremének a találkozásánál fekszik. Első okleveles említése 1325-ből való. A név valószínűleg a Horka személy- és méltóságnévből ered. A barokk, római katolikus templomot a középkori alapok felhasználásával építették meg 1787-ben. A református copf templom 1785-re készült el. A Gosztonyi kúria XVIII. században, a Rudnay kúria 1802-ben épült kora klasszicista stílusban.

Apáczai-Csere János Iskola Váchartyán_resize   Művelődési ház Váchartyán_resize   Polgármesteri Hivatal Váchartyán_resize

A két világháború között a lakosság főként mezőgazdasági munkából élt, a határ nagyobb részét kitevő szántóföldek mellett rendelkeztek kevés földdel, szőlővel, erdővel, réttel és legelővel; szarvasmarhát és lovat tartottak. Lakosainak száma 1802 fő. A község 2000. II. félévétől tagja az Információs Társulásnak.

Őrbottyán

A közel 7200 lélekszámú nagyközség – ma már város – a fővárostól  északkelet irányban, a Nyugati Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság vonulatában helyezkedik el. A viszonylag alacsony fekvésű, dombos vidék széles medencéjében a középkori mészkőrögök már lesüllyedtek, amit a harmadkori keresztrétegezett homok és löszös takaró fedett le.

Horgász tó2_resize   Szentmiklós Szobor a haranglábbal_resize   Margaréta Óvoda1_resize

A terület élővizekben gazdag. Az egykori Őrszentmiklós határában ered a Tecepatak, itt folyik keresztül a Sződrákos-patak, melyek a Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak. A határ növényzetét telepített akácosok és fenyőerdők, a magasabb részeken tölgyesek, a patakok partján burjánzó vizenyős rétegek alkotják. Őrbottyán 2002 óta tagja az Információs Társulásnak.

 További társtelepülések feltöltés alatt!